A szentendrei tűzoltóautó (2017. decemberi) balesete

Sajnálatos módon pár napja egy újabb megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű balesetezett. Szerencsére vagy szerencsétlenségre (ezt majd ki-ki döntse el) egy – a balesetben nem érintett – személygépkocsi fedélzeti kamerája rögzítette a történteket.

A felvétel nyilvánosságra kerülése lehetőséget biztosított, hogy a netes társadalom kitombolja magát. A vérre szomjazó enyhíthette kínját, átkok szálltak a Unixos tehergépkocsi vezetőjére. Jó szokás szerint nem az „akkor és most”-ot vizsgálták a nézők, hanem hirtelen emberek milliói eszméltek rá, miszerint nekik voltak már negatív tapasztalatai az autóalkatrészt forgalmazó cég kiszállítóival – és mindegyik máglyára való. A nép újra szakértett, ítéletet mondott. Üdítő kivétel volt pár próbálkozó, akik esetleg kisebb-nagyobb KRESZ tudással felvértezve mondták véleményüket, de a többség legyűrte őket.

A baleset lakott területen történt, egy kétirányú, párhuzamos közlekedésre alkalmas
(irányonként két-két forgalmi sávval rendelkező) főúton, ahol a megengedett legnagyobb
sebesség 50 km/h. Az út vonalvezetése meredek emelkedőn jobbra ívelő. 

 

Operatőrünk járművével a külső forgalmi sávban haladt.

A felvétel elején majd 5 másodpercen keresztül erős dudaszó hallatszik, amit kommentál is a kormánynál ülő;

• „miért dudálsz te…”

4 másodperc múlva emberünk rájön a hosszú kürt okára;

• „óh, jön egy tűzoltóautó…elengedjük”

Mivel a nem túl sűrű forgalomban ő a külső forgalmi sávban haladt, túl sok tennivalója nem is volt. Lassított egy kicsit és a forgalmi sáv jobb széléhez húzódott. A kissé előtte – a belső forgalmi sávban –közlekedő jobbra sávot váltva szintén csökkentette sebességét, így biztosítva szabad utat az érkezőnek. Csak pár másodperc telik el, és a belső forgalmi sávban az emelkedőre felfelé haladó Unixos tehergépkocsi féklámpája világítani kezd. Az előttes jármű távolodik, így nem az kényszerítette fékezésre. Lassan bekúszik a képbe egy kereszteződés (Szent István utca), illetve egy gyalogos-átkelőhely, melynél már piros a jelzőlámpa. A tűzoltóautó lendülettel érkezik a belső forgalmi sávban, majd az ugyanabban a forgalmi sávban a jelzőlámpa tilos jelzésénél megállni készülő Unixos tehergépkocsit (jobbra irányjelző használata nélkül!) a külső forgalmi sávba átsorolva próbálja előzni/kerülni. Ezzel szinte tökéletesen azonos pillanatban „eszmél” a kistehergépkocsi vezetője, és elkezd húzódni a külső forgalmi sávba.

Vesztére, mert mindketten ugyanabba az irányba kezdenek menekülni a szorult helyzetből.

Sokszor elmondtam, most is így teszek. A KRESZ jó pár helyzetben – a BIZTONSÁG érdekében(!) – az egymással kapcsolatba kerülők esetében mindkét részes számára megfogalmaz kötelmeket.

• Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van [43. § (1)], de még elsőbbsége tudatában sem léphet le kellő körültekintés nélkül [21. § (6)].
• Lakott területen belül a menetrend szerint közlekedő autóbusz megállóhelyről történő elindulását elő kell segíteni [24. § (3)], de ez nem jelenti az elsőbbségi helyzet megfordulását, tehát az autóbusz ebben az esetben is egy elinduló jármű, így a 24. § (1) szerint elsőbbséget kell adni a már forgalomban résztvevőnek.
• Balra kanyarodó jármű vezetőjének párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a manőver előtt meg kell győződnie arról, hogy járműve előzését, kikerülését nem kezdték-e meg [31. § (6)], még akkor is, ha az adott úton az előzés egyébként tilos.

Ezen analógiát követi a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek, illetve a velük kapcsolatba kerülő más közlekedők szabályozása is.

 

Az ilyen járművek részére minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és biztosítani kell az akadálytalan továbbhaladást [42. (1)], ám a kéklámpás jármű vezetője csak akkor hagyhatja figyelmen kívül a 24-43. §-okban foglaltakat, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette [49. § (2)].

Tapasztalatom szerint a balesetekhez kell egy "hülye" és egy szabályszegő.
Vannak esetek, amikor e két vonás egy személyben találkozik, de ez az írás nem róluk szól.
Különben is, mint tudjuk ilyen személyek csakis Bolognában élnek ;-). 

 

A baleset-megelőzésnek, oktatásnak kell foglalkozni a „kevésbé tudóval” is, de amennyiben magatartása nem szabályszegő, akkor csak ajánlásokat lehet tenni felé. Érteni kell, hogy nem mindenki rendelkezik azonos képeségekkel. És ez nem jelentheti azt, hogy csakis Formula-1 pilótákat megszégyenítő képességekkel rendelkezőknek szabadna vezetői engedélyt adni.

 

Egy társadalom erőssége abban mérhető le, hogyan bánik a gyengékkel. Egy autósnak, egy magát profi járművezetőnek tartó erőssége abban mérhető le, hogyan bánik a mazsolákkal. Egy hivatásos járművezetőt a tapasztalata, a tudása arra kötelezi, hogy egyfajta Jedi lovagként példát mutasson, előre lásson, megelőzzön; baleseteket, sérülést, halált. Mert képes rá, mert rendelkezik egy magasabb szintű tudással, és

Lehetséges-e, hogy a Unixos nem volt hülye, hanem mondjuk zenét hallgatott? Teheti, semmi sem tiltja. Nem kell hangosan sem, mert ahogy a felvétel elején megállapítottuk, a hang észlelése és annak információtartalmának megjelenése között másodpercek telhetnek el. Megfigyelte a néző, hogy a kistehergépkocsihoz közeledő tűzoltóautó a légkürtöt nyomja? Ahogyan az operatőr sem asszociált a kürtből egy megkülönböztető jelzéssel közlekedőre, nem lehet, hogy a Unixosnak is időbe telt, míg megértette a hang jelentését?

Lehetséges, hogy a Unixos telefonált – kihangosítóval, szabályosan? És akár nevettek egyet hangosan, vagy veszekedett valakivel.

Sok minden lehetséges, a lényeg, hogy nem vagyunk gondolatolvasók, nem tudhatjuk, hogy a megkülönböztető jelzést PONTOSAN mikor észleli, és hogyan reagál a többi közlekedő. Még az is elképzelhető, hogy a vele kapcsolatba kerülő siket. Igen, akár egy járművezető, mert siketen, nagyotthallóként lehetséges vezetői engedélyt kapni. Ezért is fogalmazta meg a BIZTONSÁG érdekében a jogalkotó, hogy „ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.”

Sully – Csoda a Hudson folyón.

Szenzációs film, és nem csak Tom Hanks játéka miatt, hanem érdekes dolgok vannak benne balesetvizsgálói oldalról. Egy kényszerleszállás után a pilóta döntésének helyességét vonják kétségbe, és vizsgálják az ismert tények tükrében. Ám elkövetik azt a hibát, hogy ők már egy ismert helyzetre fognak reagálni. Ki mikor mit ismer? Ezek a kérdések fel sem merülnek a net ítészeiben. Nézem a felvételt…egyszer…kétszer…sokszor…és pálcát török egy autós felett, aki ki tudja, miért nem észlelte a megkülönböztető jelzést.

Az irányjelző használatának elmulasztását nem véletlenül emeltem ki. Mert valóban jó pár szabályt megszeghet a kéklámpás vezetője, így a 29. §-ban foglaltakat sem köteles betartani, de „szándékos szabályszegőként” a jármű mozgásával, az irányjelző használatával tájékoztatom a közelemben tartózkodókat, hogy merre szándékozom továbbhaladni. A defenzív vezetés ismérvei közül az „olykor még a megengedettet sem” jelentése ebben a helyzetben, hogy bár nem vagyok köteles betartani, de a józan ész diktálja, hogy használjam az irányjelzőt. És nem cikázunk…kijelölünk egy nyomvonalat – ebben az esetben a belső forgalmi sávot –, és onnan “hajtjuk” ki az egyéb közlekedőket.

Ha időben kihúzódik a kistehergépkocsi, akkor milyen sebességgel haladt volna be a kereszteződésbe a tűzoltóautó? Oda, ahol keresztirányban már zöld jelzést kaphattak, így akár 50 km/h sebességgel is áthaladhatott volna egy másik jármű.