A bolognai közlekedési társaság járművezetője jellemző formaruhájában munkaközi szünetét tölti a végállomáson. Jó idő van, sétálgat, nézelődik, hallgatja a madarak csiripelését.
A személygépkocsi vezetője és két munkatársa szobafestéstől megfáradt nap után, néhány pofa sör elfogyasztását követően emelkedett hangulatban haladnak úti céljuk irányába. Az előttük haladó jármű vezetője egy gyalogos-átkelőhely előtt egy gyalogos átengedése céljából kicsit hirtelen áll meg. A festőlegény tán a szembetűző nap, avagy az elfogyasztott sör hatására későn észleli a megállást, és hátulról nekiütközik a zebra előtt állónak.
A bolognai közlekedési társaság járművezetője szemtanúja a balesetnek – s mivel a magánéletben is szereti a tutit megmondani, így itt sem késlekedik, és – tizenméterről közli a diagnózist, miszerint: „követési távolság!”.
A személygépkocsi vezetője tán a baleset, avagy az elfogyasztott sör hatására, de még emelkedettebb hangulatba került, így először csak verbálisan nehezményezi a kibic részvételét a mókában, később már a tettlegesség mezejére lép és sajátos cséphadarós technikával bal kezének ökölbe szorított (de pontosabban meg nem határozott) részével a bolognai közlekedési társaság járművezetőjének hajas fejbőrén némi duzzanatot idéz elő.
A társastáncot a szemtanú által értesített, és kiérkezett csendőrség szünteti meg. Lekéri az egyedi módon topogót, és bezsuppolja a rácsos hátuljába.
A bolognai közlekedési társaság járművezetőjének inkább az ijedség okozta szívritmus problémák nehezítik perceit, mintsem a könnyű sérülés a feje búbján, ám felteheti a kérdést magának; megérte? Megérte beleszólni, okoskodni?
A személygépkocsi vezetője szorosan hátrabilincselt kacsókkal hasonló gondolatmenetekkel mélázik; megérte? Megérte az ittas vezetés, a garázdaság, a könnyű testi sértés?
Legutóbbi hozzászólások